Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Kép

               CSEPEREDEM (már tesóm is van)

 

2009. június

 

No igen, elvileg döngetnie kéne a nyárnak ezerrel, de ehhez képest igen sokat esik az eső, és a szép kis nyári rucikáimat se sokat tudtam még hordani. (Jut is eszembe, köszönet Peti bátyusnak, mert nagyon-nagyon gyönyörű kék kis pörgős, flitteres ruhácskát kaptam tőle, igazi kis királylány vagyok benne!!!) De legalább sokat lehet kinn játszani, nagyon rákaptunk a hintázásra (jó is az), meg az egyéb ilyen mókákra. Figyelmemet egyre inkább lekötik a mindenféle növények-állatok is, anyuval nagyokat sétáltunk a mamánál (minden nap kisétáltunk hozzá a patak mellett), s ilyenkor csuda érdekes dolgokat láttunk. Például láttam szitakötőt, meztelencsigát, LEPKÉKET (nagyon tetszenek, csak nem engedik megfogni magukat - no azért egyszer sikerült valahogy megkaparintani egyet, s mivel kíváncsi vagyok, széttéptem, megnéztem, miből van... papa meg jól megmosta a pici trutyis kezem...), no meg nagy sláger nálunk a béka is. A patakban ugyanis ott laknak a békák, egyszer éppen arra jártunk, amikor kuruttyoltak is. Anya pedig tud velük beszélgetni, legalábbis próbál, egyszer még válaszoltak is neki. Olyan mókás békahangot tud csinálni a kezével meg a szájával, szoktam is utánozni. Meg aztán szokott nekünk fogni szöcskét is, csak azok mindig hamar kiugranak a tenyeréből, meg szoktuk még hallgatni a tücsköket. Szóval így nyáron zajlik az élet. Ó, a virágokat el is felejtettem megemlíteni, pedig azokat is nagyon szeretem!

 

Öcsikémmel jókat szoktunk mókázni, bár valahogy mindig érdekesebb dolgok vannak az ő kezében, mint az enyémben. (Ezt a tényt ő ugyanígy látja.) Persze minden érdekli, amit én csinálok (hiába, no, én vagyok a nagyobb, csak tudom már, mi érdekes...), szóval ha könyvet nézegetek, ő is odajön, ha pelenkázom a babám (imádok nyakig kurkászni a 'kakis' pelenkájában, anya ilyenkor készen van, hogy "jaj, de kakis lett a kezed", meg ilyenek, aztán rákenem a szőnyegre meg a ruhámra, arcomra, attól is kivan), tehát pelenkázás közben öcsi hozza a cumisüvegét a babának és megeteti. Aztán legózni is szoktunk együtt, nekem most a kedvenceim a virágok, szeretek hatalmas virágtornyokat építeni, meg kedvencem a tarka boci, valamint az asztalka a rózsaszín tállal, mellé szoktam ültetni a széken a nénit, aztán rakok neki az asztalra enni valamit (vannak ilyen tök klassz képes kockák, azokból szoktunk válogatni, néha sült csirkét eszik a néni, vagy kekszet, cukorkát, zöldséget, de ihat narancslét vagy kávét is, szóval van választék), öcsi meg nagyon szereti nyitogatni a kincsesládát meg az ajándékdobozt, ő is próbál építgetni, de úgy gondolom, nekem azért ez még jobban megy. Főzni is sokat szoktunk együtt, van ez a nagyon klassz kis Micimackós játékkonyhánk, aranyos evőeszközökkel meg almákkal, sütivel, pohárral és tálkával. Nagyon tuti, mert ha megnyomjuk a vízcsapot, kluttyog, mint az igazi, így szoktunk levest főzni meg tökfőzeléket, meg mindenféle isteni finomat. Szóval öcsivel megrohamozzuk a konyhát, és alkotunk. Persze ez így mind olyan békésen hangzik, de azért néha harcolunk is picikét, annyira nem vészes a dolog, de öcsi azt hiszi, neki mindent szabad, és meg nem szeretném nagyon elkapatni. Próbálom nevelgetni, de amikor sikerül is felborítanom, akkor anya nagyon mérges lesz és néha még kiabál is, szóval nem tudom, lehet, hogy változtatnom kéne a nevelési stílusomon. (Ha jobban belegondolok, engem sem borogatnak fel anyuék, de amikor olyan buli, ahogy eldől az öcsőke...)

 

Tesókám olyan egyébként, mint egy pici klón - bármit csinálok, ő biztos, hogy utánozni akarja. Ha kiabálok, ő is kiabál. Ha táncolok, ő is táncol. Ha integetegek, ő is integet, mostanában meg már megtanult ő is puszit adni, cuppog aranyosan, sőt dobni is tud puszikát. Mert ez most a legújabb, annyira szeretem az egész világot, hogy mindig mindenkit meg akarok puszilni! Aztán ha éppen egy idegen nénit vagy bácsit kívánnék megpuszilni, akkor anya azt mondja, dobjak puszit - egyszer hallottam, amint apának magyarázta, hogy így a kecske is meg a káposzta is csinál valamit, már nem emlékszem pontosan, lényeg, hogy nekem is jó így, meg mindenki másnak is.

 

A nyári állatseregletből kifelejtettem a legújabb (immár 2-es rajtszámot viselő) kullancsomat. Még jó, hogy anyának olyan jó szeme van, a papa meg ügyesen ki tudja szedni, így nincs is semmi probléma.

 

Aztán vannak ám copfocskáim!!! Apa ennek módfelett örül, szerintem már nagyon várta, hogy megnőjön a hajam, és igazi csajos frizurám legyen. Hát most van! Anya 3 copfot szokott csinálni, csak néha mérgelődik a hajgumik miatt, mert könnyen szakadnak. Szép vagyok amúgy, ez egészen biztos, mert mindenki ezt mondja...  

 ugrás a lap tetejére    

Most igazán nem készült sok kép rólunk, de azért mellékelek 1-2 darabot. Majd jövő hónapban, mert akkor megyünk nyaralni egy kicsit a Balcsihoz, no akkor majd biztos sok kép készül majd rólunk!!! Már kíváncsian várjuk, apa szerint egy nagyon klassz, nagy házban leszünk, ahol van egy csomó játék is, meg annyit tudok még, hogy apa délelőtt főzőcskézni akar, mert "úgyse akarod a gyerekeket délelőtt kivinni az UV miatt" - mondta anyának (jó, az tény, hogy későn kelők vagyunk, főleg én), de aztán biztosan fogunk sokat pancsolni is a vízben. Azt én nagyon szeretem, nemrég hozott a mamáékhoz is a Márti néni egy medencét nekünk, hát én abban nagyon jót locsiztam, ki se akartam jönni, pedig nem volt az a nagyon nagy meleg... Bezzeg az öcsőke, a kis kényeske, na ő aztán éppen belerakta a lábát, aztán már elkezdett ordítani, pedig én mondom, nem volt az a víz olyan hideg... De lehet, hogy anyának mégis igaza lesz, és a fiúk nem olyan strapabírók, mint mi, lányok? Egy szó, mint száz, nagyon várom már a sok fürdést! Addig is sok puszóka mindenkinek, hamarosan megint jelentkezem!

Kép 

Itt én volnék, reggeli ébredés után. A babámat éppen szoptatom, mert azt is szoktam ám néha!

A Moncsicsis párna még anyukámé volt, amikor oviba járt! (Bele van hímezve a neve...)

Általában ilyen jókedvűen ébredek.

 

 

Kép 

Ez pedig az én drága pici öcsikém, aki nagyon nekikeseredett valamiért ezen a képen. Amikor így görbíti a száját, akkor anya már mindjárt szalad megvigasztalni. Pedig aztán könnyen megsértődik dolgokon!

 

 

 

 

Kép 

Aki már ismeri öcsikémet, az tudja, hogy ez az a tipikus kiabálás, amit akkor csinál, amikor nem tetszik neki valami. (Ilyenkor még nem sír, no de ha nem változik kedvére a dolog, akkor hamar eltörik a mécses.)

 

 

 

 

Kép 

 

 

Ezt a képet azért választottam, hogy lássátok, tud azért öcsőke békés és nyugodt is lenni.

 

 

 

 

 

Kép 

Itt szeretgetem, bár ahogy elnézem, már megint kezd mérgelődni...

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép 

Végül még egy kép a mamával - nagy szerelem ám a miénk!!!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 ugrás a lap tetejére    

 

 

A mappában található képek előnézete 2. Évem Emlékei

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.